Értékek?!

 2009.01.27. 15:00

Még szinte a billentyűk sem tértek magukhoz, a legutóbbi beírás után, amelyben a gyermekek és az erőszak kifejezést gépeltem, itt a következő, döbbenetes esemény...

„Egy kilencesztendős szegedi kislányt osztálytársai megerőszakoltak az iskolában tavaly ősszel – jelentette be a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a hétvégén. Azóta kiderült, hogy az eset napközis foglalkozás alatt, de az iskolán kívül, egy játszótér faházában történt. A gyerekek az építményben bújtak el, de azt pontosan nem lehet tudni, hogy ott mi történt.”

Sokkoltak a hírek és sokkolt az a tény is, hogy pontosan nem is tisztázott, mi történt... valljuk be, nem mindegy, hogy mit minősítünk nemi erőszaknak, illetve, mit feltételezünk egy-egy gyermekek által elmondott eseményről. Főleg amiatt, mert ugye a konkurencia lebbentette fel a fátylat „eme” eseményről és akárhogy is nézzük, erősen túl vagyunk a forrónyomon is...

Mint gyakorló szülő, nem bírom elégszer hangsúlyozni a lányomnak, hogy mikor és mit tegyen vagy ne tegyen, illetve kihez forduljon, ha valaki cukorral, csokival esetleg játékkal csalogatja. Félelmetes, hogy mennyi defektes, abberált él, létezik és tevékenykedik közöttünk! Egy régebbi olvasmányélményemben külön kitértek arra, hogy mekkorát hibáznak a szülők, ha engedik az ártatlan „szájra puszit”, mert a gyerekek, nem tudnak különbséget tenni, hogy ez mással, miért is akkora bűn, ha a szeretett anya és apa örömét leli benne.

És ugye, ne feledjük azt se, hányszor mondjuk nyomatékkal, hogy soha senkit, hangsúlyozom, senkit ne eresszenek be a lakásba... és itt a legtragikusabb, amikor a gyermek beengedi a Télapót... Mit is kezdjünk ezzel az esettel, amikor, hogy ne kelljen korán semmissé tenni a mítoszt, rendre, évről-évre együtt pucoljuk a cipőt és várjuk a nagyszakállút és erre, valami idióta, Télapónak öltözve oson be a házunkba... Nem elég, hogy egy pillanatra sem merjük a gyerekeket egyedül hagyni, de már azt is faggatni kell, kivel, mikor és mit játszott. Mint ebben a szegedi esetben is kiderült a második osztályosok között akadt olyan, aki pornót nézett és felcsigázta a kíváncsiságát...

Nem vagyok álszent és azt gondolom, prűd sem, de kérdezem, hol vannak az erkölcsök, az igazi értékek... botlunk és vétünk, de vannak olyan helyzetek, amiben tévedni végzetes hiba és a gyermekeink jövőépítése, az egészséges szemléletmód átadása, nem tűri, nem tűrheti el a tévedés lehetőségét... És zárójelben kell megjegyezzem azt is, hogy épp egy NANE-s könyvet olvasok, amelyben a szexuális erőszak előjeleit és megakadályozásának módszereit ismertetik, beleértve az ismerősök és családtagok által elkövetett cselekményeket is, hiszen – a közhiedelemmel ellentétben – a gyerekek és a kamaszok elleni szexuális erőszak leggyakoribb elkövetői nem idegenek!

Ezért is remélem, hogy sokakban megmozdul, megmozdult valami és nyitottabb szemmel nézzük a körülöttünk lévő világot! Kérdezzünk és hallgassuk meg gyermekeink válaszait...mert higgyétek el, nagyon őszinte kis lények Ők, akik nem ferdítenek, maximum másképpen fejezik ki magukat, de a feladatunk, Nekünk kihallani a veszélyes helyzeteket, szituációkat

A bejegyzés trackback címe:

https://gabtun.blog.hu/api/trackback/id/tr1906132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

movhu 2009.01.27. 15:20:38

Én a gyermek mihamarabbi, és szintjének megfelelő szexuális felvilágosítását tartom a jó útnak. A mihamarabb alatt azt értem, hogy amikor már beszélni tud, akkor el kell kezdeni.
Nem részletekbe menően, de egy óvodás gyereknek is szüksége van arra, hogy tudja, nem mindenki jószándékkal közelít felé. Ahogy nő, egyre inkább el kell mondani, hogy mik a rossz szándék jelei.
Természetesen nem lányspecifikus a dolog, a fiúk pontosan ugyanakkora veszélyben vannak!
süti beállítások módosítása