Mi is előny a társkeresésnél???

A szépségről....

Mi az első meglátás, ha szép vagy, ez csakis előnyt jelenthet. Vagy mégsem??? Nem olyan egyértelmű ez... hiszen, ha igazán szívdöglesztően szép vagy, akkor biztosan nagyon sok rajongást kapsz, ami inkább hátrány, mert könnyen elbízod magad, könnyen elhibázod a választást, képtelen vagy jól választani. Folyton olyanokba botlasz, akik nem társat, csak röpke légyottot keresnek, és ehhez nekik szép nő kell. Mire rájössz a tévedésedre, áldozattá válsz, főleg ha ez többször is megismétlődik. Garmadával ismerek olyan feltűnően szép nőket, akik régóta, vagy többszörösen visszatérő társkeresők, minden szépségük ellenére, vagy talán inkább éppen e miatt.

A gazdagságról....

Mindened megvan már, micsoda remek kezdet! Ki az a bolond, aki ennek nem örülne inkább, mint hogy szomorkodjon, nem? Mégis hátrány ez a társkeresőnek, mert sajnos a tulajdona ketrecében ül, a tulajdona rabjává válik. Nem mozdul, nem költözik, neki mindene megvan. Igaz, gyakran már-már a szobája falát kaparja keserű magányában, de sebaj, legalább a saját tulajdona falát! J Nagy boldogság ez!!! L Sőt, valljuk be, ebből a szempontból egy hajléktalan sokkal jobb helyzetben van, ha éppen társkereső is egyben.

A munkáról...

Remek, sikeres, jó állásod van?! Ez aztán igazi kincs manapság! Annak, aki minden tekintetben révbe ért már, igen.... de aki társkereső, annak igazi hátrány. Miért?! Mert ez is röghöz köt. Annyira leszűkíti földrajzilag a vadászterületedet, mint az előbb említett, mindened megvan című bekezdésben írt okok. Ugyanis nem vagy hajlandó költözni, még csak, elvben sem. A karriered, egzisztenciád megfojtja a boldogságod, sőt,  annak csak a lehetőségét is.

A végzettségről...

Magasan képzett vagy??! Életed nagy célja volt, hogy diplomát szerezz. Van, tehát az elit J közé tartozol. Értelmiségi vagy! Naés??! Ha diplomás vagy, elég könnyen eshetsz abba a hibába, ami rengeteg diplomásra jellemző, hogy két csoportra osztják az embereket, diplomásokra és hülyékre. Naná, hogy hülyével nem kezdenek! A többi diplomásban meg sokszor csalódnak, mert folyton rá kell döbbeni arra, amit én is, már régóta tudok, a diplomával nem osztanak észt, a diplomát nem ésszel, észért osztják! Tessék hát nyugodtan az elitből válogatni, diplomás társat keresni! A végzettség, tudás, akár milyen nagy is legyen, mégis mindig erősen korlátok közé szorított. Aki erre büszke, ezzel van nagyra, az olyan, mint a rab, aki cellájának nagyságával kérkedik!

A gyerekekről...

Van már gyereked, vannak már gyerekeid?! Milyen nagyszerű! Az élet értelme a legtöbbek számára a saját gyerek. Azt mondják, hogy egy nő két dologért képes mindent megtenni, hogy legyen vagy, ne legyen gyereke. És ha már van?! Hurrá! Ahogy azonban egyre beljebb haladsz a társ-piac forgatagában, egyre inkább és többször tapasztalod, és tudod, hogy a társ-piaci értékedet nem növeli a gyerek, hanem éppen ellenkezőleg. Ritka kivétel lehet, de elhanyagolhatóan kevés. Pont ugyanúgy van ez, mint a munkaerő piaci értéked tekintetében. L 

...Nos összegezzünk, akkor, mi is az előny?! A fent említett rengeteg előny, amik, az élet egyéb területein valóban előnynek számíthatnak, a társkeresők piacán azonban paradox módon direkt hátrányokat okoznak. Minél több előnnyel rendelkezel a felsoroltak közül, annál halmozottabban érezheted magad hátrányos helyzetűnek a társkereséskor. Ha netán minden fenti előny birtokában vagy egyszerre, akkor szinte esélytelen vagy arra, hogy jó, megfelelő társat találj! Hangsúlyozom, társat, nem pedig alkalmi partnert, vagy ilyesmit. Azt találhatsz könnyen tucatszámra. Egyetlen megoldás lehet, ha alaposan átértékeled a társkeresési szempontjaidat, és nagyon-nagyon sokat engedsz az elvárásaidból.... CSAK azt kell nagyon meggondolni, hogy mennyit??? Meddig is éri meg leadni, úgy, hogy aki melletted van, még elviselhető legyen!?!

A bejegyzés trackback címe:

https://gabtun.blog.hu/api/trackback/id/tr24934241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BrainInspector 2009.02.10. 16:01:06

Jópofa tényezők, de kicsit olyan, mintha 5 szubjektív tényezővel kellene megítélnünk egy festményt, ráadásul olyanok ítéletét hallanánk, akiknek teljesen különböző az ízlésük.
Vannak férfiak, akiknek az apró popó tetszik, van, akinek a nagy. Van, akinek minden álma, hogy gyerekek legyen, van, akinek minden álma, amikor rosszat álmodik. A felvetett elvek nagyon jók, és irányt adnak, jó rajtuk elgondolkozni. De akár részletesebben is lehet.
Mi a festmény? Színes foltok garmadája egy vásznon vagy fadarabon, vagy máson. Megkérdem én, hogy önmagában az a piros folt bír-e művészi értékkel? Nyilván nem, mint ahogyan a többi maszat sem. Összességében mégis ez a Mona Lisa vagy bármely más híres festmény. Ugyanez igaz nőre és férfire egyaránt. Önmagában jól-e, hogy a férfi szereti a gyerekeket vagy házias? Igen, ezek jó tulajdonságok, de ha mindeközben például két értelmes szót nem lehet vele váltani, netalán iszonyúan nem érdekli az, ami minket igen, akkor szépen elkoszolt maszat lesz csak az előbbi jó tulajdonság. És ez nem minden.
Mert a nő, akár a festmény, komplex és bizony szubjektív dolog. Nekem tökéletes és szép és miegymás, a másiknak meg az agyára megy 5 perc alatt, és még csúnya is. A lényeg, hogy a mi inerciarendszerünkben a nő ott legyen a helyén. Ha ott van, akkor nem érdekes, hogy más nem érti, nekünk miért ő a nagy Ő. Azért, mert tulajdonságai a mi világunkban egyensúlyban vannak.
süti beállítások módosítása